|  | Ziliz 
                                (Zselic) nevét 1267-ben említették 
                                először az oklevelek, Selyzként. 
                                Első birtokosának nevét 1284-ből, 
                                IV. László király idejéből ismerjük 
                                biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey 
                                fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában 
                                III. András király is megerősítette. 
                                Ziliz Mindenszentekről 
                                elnevezett egyházának papja 1332-ben 
                                a pápai tizedjegyzék szerint 5 
                                garas pápai tizedet fizetett.A település már az Árpád-korban 
                                fennállott. Az első adat 1267-ből 
                                származik a településről, ekkor Selyz 
                                alakban, 1284-ben pedig Selez 
                                alakban fordul elő. Neve szláv eredetű, valószínűleg 
                                a "fehérmályva" főnévből ered.
 
 A 19. század végére elkészült 
                                Bódva-völgyi vasút állomást adott 
                                a falunak, mely a külterületen, Ziliztől 
                                1.5 km-nyire áll. A két háború között 
                                református elemi iskolája, gazdaköre működött.
 
 1950-ig a boldvai körjegyzőséghez 
                                tartozott. 1950-ben önállóan 
                                alakított tanácsot. 1966-ban 
                                Borsodszirák társközsége lett, 
                                majd 1970-ben Borsodszirákkal 
                                együtt Boldva társközsége volt. Az 1989-es 
                                rendszerváltást követően önálló lett, a körjegyzőségi 
                                központ Boldván van.
 Jelenleg (2012) 377 lakosa van. 
                                Folyamatosan fejlődő település. 25 
                                férőhelyes óvodája, kultúrháza, orvosi rendelője 
                                van. A rendszerváltás után megépült a vezetékes 
                                ivóvíz, a gázhálózat, a szennyvízhálózat, a regionális 
                                kábeltévé-hálózat. Kettő kiskereskedelmi üzlet 
                                és egy vendéglátóhely működik a településen. A 
                                távbeszélő vonalak száma 95.
 
 Zilizen az önkormányzati utak aszfaltburkolatúak. 
                                Megvalósult fejlesztések: 2 tantermes iskola építése, 
                                a ravatalozó korszerűsítése, a Kossuth úti járda 
                                aszfalttal történő burkolása, Ziliz 
                                Községi Központ felújítása. Fejlesztési elképzelések: 
                                felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, 
                                önkormányzati épületek akadálymentesítése, önkormányzati 
                                utak, járdák korszerűsítése, javítása.
 
 A falu fölötti szántón, a Kert-tetőn 
                                áll a hatalmas, vén kocsányos tölgy. 
                                1961-ben fölvették a természetvédelmi 
                                területek jegyzékére. Ágainak jelentős 
                                részét a közelmúltban egy villámcsapás elpusztította, 
                                ám így megcsonkolva is lenyűgöző látványt nyújt 
                                az 5,5 méter törzskerületű fa.
 
 Ziliz református temploma 1804-05-ben 
                                épült, a korábbi, középkori épületrészek 
                                fölhasználásával. Mai formáját 1926-ban 
                                nyerte el.
 Látványossága: 1000 éves kocsányos tölgyfa.
 
 
 |