Ziliz akadálymentes weboldal

CÍMER

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében felül arany tölgyfa, alul jobbról arany szőlőmetsző kés, balról arany ekevas - mindkettő hegyével lefelé és élével kifelé fordulva - lebeg. A pajzs fölött kék-arany tekercsen öt zöld levél által közrefogva három ezüst ziliz-virág van elhelyezve. A pajzs alatt egy szalag lebeg ZILIZ felirattal. Az oromdíszben elhelyezkedő virágok a község nevét idézik.

FÖLDRAJZI JELLEMZŐK

ZILIZ a Cserhát délnyugati peremén, a Hangács- és a Ziliz-patak összefolyásánál fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben található község. Edelénytől mintegy 7 km-re, délre található.

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

Közúton: Miskolcról a 26-os úton haladva, majd Sajóecseg irányába jobbra térve Boldvát elhagyva, Boldva és Borsodszirák közötti mellékútról keletnek, jobbra térve érhető el.
Zilizre a Borsod Volán járataival a Miskolc-Boldva-Hangács útvonalon juthatunk el. A járatok naponta közlekednek. Vasúton: A Miskolc- Tornanádaska Vonalon Boldva után saját vasútállomással rendelkezik.

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek, Selyzként. Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette. Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.
A település már az Árpád-korban fennállott. Az első adat 1267-ből származik a településről, ekkor Selyz alakban, 1284-ben pedig Selez alakban fordul elő. Neve szláv eredetű, valószínűleg a "fehérmályva" főnévből ered.

A 19. század végére elkészült Bódva-völgyi vasút állomást adott a falunak, mely a külterületen, Ziliztől 1.5 km-nyire áll. A két háború között református elemi iskolája, gazdaköre működött.

1950-ig a boldvai körjegyzőséghez tartozott. 1950-ben önállóan alakított tanácsot. 1966-ban Borsodszirák társközsége lett, majd 1970-ben Borsodszirákkal együtt Boldva társközsége volt. Az 1989-es rendszerváltást követően önálló lett, a körjegyzőségi központ Boldván van.
Jelenleg (2012) 377 lakosa van. Folyamatosan fejlődő település. 25 férőhelyes óvodája, kultúrháza, orvosi rendelője van. A rendszerváltás után megépült a vezetékes ivóvíz, a gázhálózat, a szennyvízhálózat, a regionális kábeltévé-hálózat. Kettő kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátóhely működik a településen. A távbeszélő vonalak száma 95.

Zilizen az önkormányzati utak aszfaltburkolatúak. Megvalósult fejlesztések: 2 tantermes iskola építése, a ravatalozó korszerűsítése, a Kossuth úti járda aszfalttal történő burkolása, Ziliz Községi Központ felújítása. Fejlesztési elképzelések: felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, önkormányzati épületek akadálymentesítése, önkormányzati utak, járdák korszerűsítése, javítása.

A falu fölötti szántón, a Kert-tetőn áll a hatalmas, vén kocsányos tölgy. 1961-ben fölvették a természetvédelmi területek jegyzékére. Ágainak jelentős részét a közelmúltban egy villámcsapás elpusztította, ám így megcsonkolva is lenyűgöző látványt nyújt az 5,5 méter törzskerületű fa.

Ziliz református temploma 1804-05-ben épült, a korábbi, középkori épületrészek fölhasználásával. Mai formáját 1926-ban nyerte el.
Látványossága: 1000 éves kocsányos tölgyfa.